Szinte napra pontosan öt éve annak, hogy egy nagyon nemes szakmai kihívásnak kellett eleget tennem. Történt ugyanis, hogy egy a Magyar Olaj-kereskedelemben leginkább meghatározó cég, összehívta kisvezetőit a környező országokból, egy közös csapatépítő koktélozásra. A helyszín Szlovénia, a gyönyörű Piran Hotel teteje, az azonos nevű tengerparti városkában, maga a gyönyör.
Feladatom az volt, hogy keverjek egy pirosas színű koktélt, a meghívott kisvezérek országainak nyersanyagaiból és a koktél neve valahogy utaljon a megbízó cég nevére. Hoppá!
Akkor már több éve haladtam a spriccerekkel, amelyek nagy sikert arattak laza romkocsmai, báros, vagy éttermi közegben egyaránt, gondoltam, legyen valami ilyesmi.
Ki honnan jött és mit választottam? Ennyire nem könnyű a helyzet. Ilyenkor mindig figyelnünk kell arra, hogy a kevert italok komponenseit aszerint keressük meg, hogy tudjuk az adott nyersanyagnak, milyen szerepe lesz a kreációban. Ezek alapján ALAP: általában a koktél gerincét, erejét szolgáló párlatok. Lehet ÍZESÍTŐ, ami mindig a koktél sava-borsa, ezek leginkább koncentrált likőrök, szirupok, friss citruslé, cukor, fűszerek, minden olyan, amit önállóan jellemzően nem fogyasztunk. Végül lehetnek MÓDOSÍTÓK, melyek az eddigi erős, ízkoncentrált italokat, összetevőket lazítják, felhúzzák stb., a pezsgő is ide tartozik, de minden más köztes alkoholtermék: sör, bor, vagy a mentesek közül szinte minden friss gyümölcslé, szóda stb. Szóval, ha erre nem ügyelünk, italunk nem lesz komplex, valami ki fog lógni az ízéből.
A szlovák srác tiszteletére, az akkor nagyon nagy sikert aratott Goral hétszeres lepárlású tiszta vodkát választottam. Jöttek az ízesítők a horvát kolléganő számomra egyet jelentett a Dalmát cseresznyelikőrrel, az autentikus Maraskával (Maraschino Cherry liqueur) -ezzel csak nagyon óvatosan!-, annyira intenzív, parfümös és erős is (cseresznyepárlat alapon készítik), hogy ha picit is meglódul, oda az italod, nem beszélve arról, ha belekóstolsz, átható cseresznye cefreszagot fogsz árasztani egész nap. Jól elcseszhettem volna a „prominens” csapatépítőt. Azért látni kellett volna, hogy csillogott a HR-es hölgyike szeme, mikor magasztaltam nemzeti italát. Jött az Erdélyből származó kolléga, akihez én nem italt, hanem magát az áfonya friss gyümölcsöt kötöttem. Beletrafáltam, azt mondta legközelebb hoz nekem a házi áfonya pálinkájából, nagyon nem bírom a páleszt, mindig megríkat és egyszerre két irányba akarok tőle elindulni. 🙂 Kicsi citrussal és nádcukorral hozzá kellett nyúlnom ehhez a bogyóshoz, mert mikor megkóstoltam két hétig csücsöri szájjal járkáltam, mindegy jó lett. Ezután megtaláltam a lazítókat is: osztrák kollégánk tiszteletére egy Schlumberger Sekt palackos erjesztésű pezsgő volt a megmentő, ez inkább azért nagy szám, mert Franciaország után ez volt az a ház, akik először készítettek „Sampániai Formabort”. Aztán jött a végső beteljesedés, a magyar kolléga, amikor is óriási kacagásba tört ki a szűk kis csapat, hát Ő lett a SZÓDA, de abszolút megértették miért raktam Jedlik Ányos nedűjét a végére. Lássuk be fontos lehetett az is, hogy a meghívó (magyarországi) cég legyen legkevésbé hangsúlyos és jó vendéglátóként hagyja kibontakozni prominens vendégeinek komponenseit.
De hogy miről is van szó??? Ez volt a Midnight OiL. Az italból ez a szűk kis csapat annyit ivott, ami egy húsz fős edzett tengerész legénységnek is megártott volna. Ha tudom, hogy csupaszon fürdés lesz a vége, inkább felolvasó estet tartottam volna nekik :), de így volt ez jól!
Próbáld ki, garantáltan leveszed a lábáról vendégeidet!
Midnight OiL Spriccer
Nagyméretű kancsóban készítsd!
- 1 csapott bárkanál nádcukor,
- ¼ lime leve,
- Két-három bárkanálnyi friss áfonya
- Ezeket minimális, két cent szódával lazítsd, előolvasztjuk és bárkanalunk, vagy egy zúzófa segítségével meg is préseljük az alkotókat.
- 4-5 szem friss nagy szemű jégre rátöltöd a 3cl Vodkát és az 1 cl Maraschinót.
- Most jól keverd össze kanalad segítségével és ezután körkörös mozdulatokkal, -mintha bort forgatnál poharadban- hűtsd le jól a poharadat!
- Jöhet a fél deci száraz pezsgő és ugyanennyi szóda.
Szívószálat ne adj hozzá! Az ital tetejét pár szem áfonyával még megpergetheted, mennyei nedű!
Ez volt öt éve, de pont tíz éve, hogy elkészítettük a TvPaprika Pezsgősztori című, a szakmában is nagy sikert aratott dokumentum-sorozatát.
A Törley ház részéről mindvégig elegáns szakmai kíséretet kaptunk Quirin Károly Úr részéről, aki leginkább engem kellett, hogy felügyeljen jót és jól mondok-e termékeikről, a gyártási metódusokról, stb. A hosszas forgatási napok alatt sok vizet veszítettünk, amelyet mi a stábbal együtt folyamatosan pótoltunk, természetesen a legjobb száraz pezsgőkkel. 🙂 Történt, hogy az egyik legfontosabb momentumnál, mikor már a stáb beállva, fővilágosító, kameraman, rendező, mindenki maximális koncentrálással odafigyel, a rendező „Csendet kérnénk!” felkiáltása után síri csend és valaki durván „elszólta magát” 😀 😀 😀 Mindenki kacagva néz egymásra, ki is lehetett és két másodperc múlva megszólal a hihhetetlen elegáns, kimért Károly: „Valahol a szénsavnak is távoznia kell.” mondta, de addigra már mindenki fetrengett a nevetéstől. Később a fővilágosítónk magára vállalta tettét, hogy „Bocsi, de már nagyon kellett”. 😀 Dehát minek iszik, aki nem bírja, NEEEM?
